Alba-Trezor | Villamos Biztonságtechnikai Műszaki és Mérnöki Szolgáltató Kft.
 
 

VILLÁMVÉDELMI FELÜLVIZSGÁLATOK

Felülvizsgálatok elvégeztetése a létesítmény üzemeltetőjének kötelezettsége!

Villámvédelem szabványossági felülvizsgálatának gyakoriságát a BM 28/2011. IX.6. rendelet határozza meg.

A és B tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiségekben, és szabadtereken legalább 3 évenként.

C tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiségekben, és szabadtereken legalább 6 évenként.

D és E tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiségekben, és szabadtereken legalább 9 évenként felül kell vizsgálni.

 

A villám a zivatarok alkalmával a felhő és a Föld vagy két felhő között keletkező nagyfeszültségű villamos kisülés.
A villámok nemcsak az égben csattognak és dörögnek, hanem belátogatnak otthonunkba is.

Interneten böngészve rövid idő alatt számos félelmet keltő cikket találhatunk. Pl.: "Villámcsapás a vízen", "Túlélhetünk egy villámcsapást?", "Minden tizedik háztartásban volt már villámcsapás". (www.villám.lap.hu)
Otthonunk pusztulását azonban nem kell tétlenül néznünk. A tudomány ismeri annyira a villámokat, hogy a védekezés módját is meg tudja adni.
Jelenleg a villámvédelem műszaki követelményeit szabványok és rendeletek írják elő. A villámcsapás okozta kockázatot már viszonylag kis beruházási költséggel a gyakorlatban kielégítő szintre lehet csökkenteni.
Fontos kiemelni: A rossz villámhárító nem villámhárító!
A villámcsapás még jó villámhárító esetén is kárt tehet a létesítménybe.
Az épületekre szerelt villámhárító feladata az, hogy megóvja az épületet a villámcsapás mechanikai és termikus hatásaitól, mindez azonban nem úgy történik, hogy a villámhárító elijeszti, hanem éppen ellenkezőleg magához vonzza a villámokat.
A villámhárító kialakításánál fogva alkalmas arra, hogy levezesse a villám energiáját tűz vagy mechanikai sérülés veszélye nélkül.
Sokan ebből arra a következtetésre jutnak, hogy villámhárító alkalmazásával a villámok elleni védekezés feladata megoldottnak tekinthető.
Sajnos, ez csak részben igaz. Amikor villámcsapás éri a villámhárítót, az nagy áramot vezet le a földbe. Ettől a szakszerűen tervezett és kivitelezett villámhárító, illetve a védett épület ugyan nem károsodik, azonban a levezetett villám áramának egy része behatol az elektromos hálózatba, és ez az érzékeny berendezéseket (számítógép, szórakoztató elektronikai eszközök stb.) tönkreteheti, rosszabb és szerencsére ritkább - esetben elektromos zárlatot, esetleg tüzet okozhat. Ilyenkor nem közvetlenül a villám teremt veszélyhelyzetet, hanem annak másodlagos hatása okoz kárt.
A villámcsapás másodlagos hatásaként létrejövő túlfeszültség nemcsak az elektromos hálózaton, hanem a kábeltévé- és a telefonhálózaton is terjed. (Végeredményben ezek is elektromos hálózatok.)
A (működő) túlfeszültség-védelem kialakítása még egy kis lakásban sem állhat abból, hogy a valamelyik hipermarketben megvásárolt, e célra szolgáló adaptert a konnektorba bedugjuk.

Csak a korrekt módon kiépített külső és belső villámvédelemmel tudjuk eredményesen megvédeni elektromos berendezéseinket. Javasoljuk, hogy mielőtt hamis biztonságérzetbe ringatná magát, kérje ki szakemberek véleményét.